Știri
Több ezer villamosenergia-fogyasztási hely maradt szolgáltató nélkül Romániában – magasabb árakra számíthatnak az érintettek
Ebben a hónapban számos nem lakossági villamosenergia-fogyasztó maradt szolgáltató nélkül, és a piaci források szerint a végső menedékes szolgáltató (FUI) veszi át az ellátásukat annak érdekében, hogy ne maradjanak villamos energia nélkül. A végső menedékes szolgáltatónak fizetendő energiaár azonban magasabb.
November eleje óta több mint 3000, nem lakossági fogyasztókhoz tartozó villamosenergia-fogyasztási hely került olyan helyzetbe, hogy már nem rendelkezik versenypiaci villamosenergia-szolgáltatóval. Az érintettek között kereskedelmi fogyasztók, közintézmények és önkormányzatok egyaránt megtalálhatók.
Mivel a romániai jogszabályok értelmében egyetlen villamosenergia-fogyasztó sem maradhat ellátás nélkül, ezeket az ügyfeleket automatikusan az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) által kijelölt végső menedékes szolgáltatóhoz (FUI) helyezik át. Szeptemberben az Electrica Furnizare látta el a végső menedékes szolgáltatói feladatokat, októberben a PPC tölti be ezt a szerepet, novemberben pedig az E.ON Energie România veszi át.
A végső menedékes ellátásba kerülő fogyasztási helyek becsült éves villamosenergia-fogyasztása megközelítőleg 100 GWh. Természetesen egyelőre nem tudni, hogy ezek az ügyfelek mennyi ideig maradnak ebben az ellátási rendszerben.
A végső menedékes ellátásba átkerülő fogyasztási helyek általában olyan szolgáltatóktól érkeztek, amelyek nemrég még az olcsóbb villamosenergia-szolgáltatók közé tartoztak.
Ezeknek a szolgáltatóknak a nevét egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra, mivel még nem egyértelmű, hogy a szolgáltatók magatartása vagy az ügyfelek döntései játszottak-e nagyobb szerepet abban, hogy mindössze egyetlen hónap alatt több ezer fogyasztási hely maradt villamosenergia-szolgáltató nélkül.
Milyen helyzetek vezethetnek ehhez?
1. Az ügyfél azért került végső menedékes ellátásba, mert lejárt a szerződése, és a szolgáltatója nem tett új ajánlatot, vagy az új ajánlatot nem találta megfelelőnek.
Ez az egyik lehetséges magyarázat, különösen azért, mert az új ajánlatokban szereplő árak jelenleg magasabbak, mint a lejáró szerződésekben rögzített árak. A villamos energia ugyanis időközben megdrágult a piacokon. Emiatt elképzelhető, hogy azok az ügyfelek, akiknek most jár le a szerződésük, nem fogadták el jelenlegi szolgáltatójuk új ajánlatát. A másik lehetőséggel kapcsolatban – vagyis hogy egyes szolgáltatók egyszerűen nem kívánnak új ajánlatot tenni meglévő ügyfeleiknek – két olyan energiakereskedő képviselőjét is megkérdeztük, amelyek ügyfelei ebben a hónapban végső menedékes ellátásba kerülnek. Mindkét szolgáltató képviselője azt állította, hogy nem alkalmaznak ilyen gyakorlatot. Sőt, gondoskodnak arról, hogy a lejáró szerződéssel rendelkező ügyfelek időben értesüljenek a szerződésük lejáratáról, és megkapják az új ajánlatokat is.
2. Az ügyfél kizárólag saját döntése vagy mulasztása miatt kerül végső menedékes ellátásba, mert nem kívánt új szerződést kötni sem korábbi szolgáltatójával, sem más energiakereskedővel.
Ez szintén lehetséges, különösen annak fényében, hogy információink szerint a szolgáltató nélkül maradt több mint 3000 fogyasztási hely jelentős része közintézményekhez tartozik. Ezekben az esetekben elképzelhető, hogy az érintett intézmények nem tudták időben végrehajtani az új, versenypiaci szolgáltatóval történő szerződéskötéshez szükséges valamennyi lépést a korábbi szerződés lejárta előtt. A közintézmények és hatóságok esetében ugyanis közbeszerzési eljárásokat kell lefolytatni, amelyek időigényesek lehetnek. Egy másik lehetséges ok, hogy a jelenlegi piaci árak mellett a villamosenergia-beszerzés költsége meghaladná a korábban tervezett költségvetési keretet, ezért az intézmények nem kívántak új szerződést kötni.
Miért hátrányos a végső menedékes ellátás?
A válasz egyszerű: mert ebben az ellátási formában a fogyasztó rendszerint az egyik legmagasabb villamosenergia-árat fizeti. A végső menedékes szolgáltatóhoz átkerült ügyfél által fizetendő energiaár ráadásul előre nem is ismert. Az árat csak az adott hónap lezárulta után számítják ki. Az ár alapját lényegében a másnapi villamosenergia-piac (PZU) havi átlagára képezi, amelyhez hozzáadódik a szolgáltató árrése, valamint természetesen a hálózathasználati díjak és az adók.
Ebben a hónapban pedig nehéz elképzelni, hogy a havi átlagár 1100 lej/MWh alá csökkenjen, mivel októberben eddig minden napi átlagár meghaladta ezt az értéket. Ennek következtében a végső menedékes ellátásban fizetendő végső ár magasabb lehet, mint számos versenypiaci szolgáltató ajánlatában szereplő ár.
Ha pedig közintézmények és hatóságok magasabb áron vásárolnak villamos energiát, mint amennyit egy kereskedelmi szolgáltatónak fizethetnének, az természetesen többletkiadást jelent a költségvetésük számára.
November eleje óta több mint 3000, nem lakossági fogyasztókhoz tartozó villamosenergia-fogyasztási hely került olyan helyzetbe, hogy már nem rendelkezik versenypiaci villamosenergia-szolgáltatóval. Az érintettek között kereskedelmi fogyasztók, közintézmények és önkormányzatok egyaránt megtalálhatók.
Mivel a romániai jogszabályok értelmében egyetlen villamosenergia-fogyasztó sem maradhat ellátás nélkül, ezeket az ügyfeleket automatikusan az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) által kijelölt végső menedékes szolgáltatóhoz (FUI) helyezik át. Szeptemberben az Electrica Furnizare látta el a végső menedékes szolgáltatói feladatokat, októberben a PPC tölti be ezt a szerepet, novemberben pedig az E.ON Energie România veszi át.
A végső menedékes ellátásba kerülő fogyasztási helyek becsült éves villamosenergia-fogyasztása megközelítőleg 100 GWh. Természetesen egyelőre nem tudni, hogy ezek az ügyfelek mennyi ideig maradnak ebben az ellátási rendszerben.
A végső menedékes ellátásba átkerülő fogyasztási helyek általában olyan szolgáltatóktól érkeztek, amelyek nemrég még az olcsóbb villamosenergia-szolgáltatók közé tartoztak.
Ezeknek a szolgáltatóknak a nevét egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra, mivel még nem egyértelmű, hogy a szolgáltatók magatartása vagy az ügyfelek döntései játszottak-e nagyobb szerepet abban, hogy mindössze egyetlen hónap alatt több ezer fogyasztási hely maradt villamosenergia-szolgáltató nélkül.
Milyen helyzetek vezethetnek ehhez?
1. Az ügyfél azért került végső menedékes ellátásba, mert lejárt a szerződése, és a szolgáltatója nem tett új ajánlatot, vagy az új ajánlatot nem találta megfelelőnek.
Ez az egyik lehetséges magyarázat, különösen azért, mert az új ajánlatokban szereplő árak jelenleg magasabbak, mint a lejáró szerződésekben rögzített árak. A villamos energia ugyanis időközben megdrágult a piacokon. Emiatt elképzelhető, hogy azok az ügyfelek, akiknek most jár le a szerződésük, nem fogadták el jelenlegi szolgáltatójuk új ajánlatát. A másik lehetőséggel kapcsolatban – vagyis hogy egyes szolgáltatók egyszerűen nem kívánnak új ajánlatot tenni meglévő ügyfeleiknek – két olyan energiakereskedő képviselőjét is megkérdeztük, amelyek ügyfelei ebben a hónapban végső menedékes ellátásba kerülnek. Mindkét szolgáltató képviselője azt állította, hogy nem alkalmaznak ilyen gyakorlatot. Sőt, gondoskodnak arról, hogy a lejáró szerződéssel rendelkező ügyfelek időben értesüljenek a szerződésük lejáratáról, és megkapják az új ajánlatokat is.
2. Az ügyfél kizárólag saját döntése vagy mulasztása miatt kerül végső menedékes ellátásba, mert nem kívánt új szerződést kötni sem korábbi szolgáltatójával, sem más energiakereskedővel.
Ez szintén lehetséges, különösen annak fényében, hogy információink szerint a szolgáltató nélkül maradt több mint 3000 fogyasztási hely jelentős része közintézményekhez tartozik. Ezekben az esetekben elképzelhető, hogy az érintett intézmények nem tudták időben végrehajtani az új, versenypiaci szolgáltatóval történő szerződéskötéshez szükséges valamennyi lépést a korábbi szerződés lejárta előtt. A közintézmények és hatóságok esetében ugyanis közbeszerzési eljárásokat kell lefolytatni, amelyek időigényesek lehetnek. Egy másik lehetséges ok, hogy a jelenlegi piaci árak mellett a villamosenergia-beszerzés költsége meghaladná a korábban tervezett költségvetési keretet, ezért az intézmények nem kívántak új szerződést kötni.
Miért hátrányos a végső menedékes ellátás?
A válasz egyszerű: mert ebben az ellátási formában a fogyasztó rendszerint az egyik legmagasabb villamosenergia-árat fizeti. A végső menedékes szolgáltatóhoz átkerült ügyfél által fizetendő energiaár ráadásul előre nem is ismert. Az árat csak az adott hónap lezárulta után számítják ki. Az ár alapját lényegében a másnapi villamosenergia-piac (PZU) havi átlagára képezi, amelyhez hozzáadódik a szolgáltató árrése, valamint természetesen a hálózathasználati díjak és az adók.
Ebben a hónapban pedig nehéz elképzelni, hogy a havi átlagár 1100 lej/MWh alá csökkenjen, mivel októberben eddig minden napi átlagár meghaladta ezt az értéket. Ennek következtében a végső menedékes ellátásban fizetendő végső ár magasabb lehet, mint számos versenypiaci szolgáltató ajánlatában szereplő ár.
Ha pedig közintézmények és hatóságok magasabb áron vásárolnak villamos energiát, mint amennyit egy kereskedelmi szolgáltatónak fizethetnének, az természetesen többletkiadást jelent a költségvetésük számára.